Erről a főpróbahéten beszélt Szabó Árpád, igazgató: - A történet arról szól, hogy Gül baba rózsakertjébe beszökik a barátjával Gábor diák, aki szerelmes a ház urának, a rózsák atyjának lányába, Leilába. Leszakajt egy rózsaszálat a leánynak. Csakhogy ez egy szent rózsa, aminek az elpusztításáért halál jár. Ezt a törvényt Ali pasa hozta, aki ragaszkodik annak betartásához. Nem csak azért, mert kegyetlen ember, hanem azért is, mert Gábor diák útban van neki. Ali pasa ugyanis szintén Leilát szeretné. Negyvenharmadik feleségnek. Ebből aztán mindenféle bonyodalom adódik. Gábor diák kitűnő barátja, Mujkó, a muzsikus cigány rengeteg komédiát visz az előadásba, ugyanis Turpinszky Béla rendező olyan módon dolgozta át a darabot, hogy a mai néző, a fiatal is egy igazi vérbő komédiát és operettet láthat együtt a színpadon. - Mindent megtettünk annak érdekében, hogy egy nagyoperett megvalósulhasson. Régi álmom volt, hogy létrehozzunk itt egy színházi zenekart. Nem könnyú feladat, mivel az operettmuzsika míves, elég nehéz, ehhez képzett hangszeres zenészekre és kottaolvasókra van szükség. A helyi Zeneiskola ta	A Gül baba Kalocsán Virágba borult a színház		jelezték, hogy már most megvennék a bérleteiket a következő évadra és oda szeretnének ülni, ahová most sikerült bérletet váltaniuk. Több mint ötszáz bérletesünk van, ami szép szám és több mint kétezren voltak már az előadásainkon. Ezzel túlléptük Kalocsa lakosságának tíz százalékát, ami nagy szó, mert általában minden tizedik embert lehet megszólítani a színházzal. 2007. március 3-án este felgördült a függöny. A színpad már az első percekben az Ezeregy éjszaka meséinek hangulatát idézi, amit csak fokoz a korhű török, magyar és cigány viseletek színes forgataga. Megjelennek a színen a főszereplők, a huncut, csábos, cukorfalat háremhölgyek, a ravasz (ál)eunuch, a gerinctelen budai bíró, sőt Mujkó felesége is a rajkókkal. Van alkalmunk elérzékenyülni is, de azért a humoré a főszerep, és bár a poénok egy része egyértelműen kétértelmű, az előadás bátran ajánlhatóa fiataloknak is. A melódiák az említett slágerektől eltekintve is ismerősen hangzanak, köszönhetően a magyaros és keleties hangzásvilág harmonikus keverékének, amit kuriózumként autentikus cigányzene és tánc fűszerez. Olyan talpalávaló muzsikák, melyek hallatán nehéz ülve maradni. (Boglár)
	A magyar operettirodalom egyik gyöngyszeme, Huszka ]enő-Martos Ferenc műve, a Gül baba. A történet a középkorban játszódik és valós elemekre épül. Gül baba szerzetes volt, akit a nagy török seregek bevonulása előtt előreküldött a szultán, hogy Budán egy vallási központot hozzanak létre. A közös török-magyar múltnak ez a szelete nagyon érdekessé teszi a történetet, és mesés látványt varázsol elénk.
	nárait kerestük meg ezzel. A háttérmunka profi részét is profikra bízzuk, hiszen csakis így születhet meg az igazi színházi élmény, és mi itt nem amatőr, hanem professzionális színházat csinálunk. A háttérben szeretünk minél több helyi	gyerekek is vannak: cigány rajkók. Bejönnek és rosszalkodnak. Csodálatos muzsikát hallhat a közönség. Sokan nem tudják, hogy a "Borban a vigasz", a bordal ebben az operettben van. A másik nagy sláger a Daru madár, fenn az
	embert alkalmazni. Dolgozik velünk kellékes, díszletmunkás, aki kalocsai. A helyi táncosok már játszanak is: a fiúk janicsárok, a lányok háremhölgyek. Kis	égen, a harmadik meg az Ott túl a rácson, szerintem ezt a hármat ebben az országban mindenki ismeri. Sokan érdeklődnek a jövő évad terveiről. Többen